Grúzia és a narancsbor

Grúzia nem csak a bortermelés őshazája, hanem a manapság egyre divatosabbá váló narancsbor készítésének hagyománya is innen származik.
A félreértések elkerülése végett, a narancsbor a nevét nem onnan kapta, hogy narancsból készül. 🙂 Ezt a borfajtát is szőlőből készítik, méghozzá fehérszőlőből. A narancsborhoz a fehérszőlőt a vörösborhoz hasonlóan hosszú ideig (több hétig, esetenként akár hónapokig) héjon áztatják, és így lesz a bornak sötétebb, narancsos színe. Ízvilága is eltér a fehérborok megszokott aromáitól, inkább aszalt, illetve trópusi gyümölcsökre, barackra, birsre, mazsolára, szárított narancshéjra és fűszerekre emlékeztet.
A több hétig, hónapig tartó héjon áztatás következtében ezeknek a boroknak nő az eltarthatósági ideje, illetve kevesebb kén szükséges a bor stabilizálásához, de készülnek kén hozzáadása nélkül is narancsborok.

Grúziában a narancsbort “amber wine”-nak, azaz borostyán bornak hívják, agyagedényekben, amforákban, ún. kvevrikben készítik.
A szőlőt általában későn szüretelik, mikor már a kocsány beszáradt és a szüretet követően – főleg Kelet-Grúziában – a szőlőt két-három napig fonnyasztják mielőtt kipréselik. A préselés általában hársfából faragott fa kádakban történik, és egy lyukon keresztül távozik a must a kvevribe. A lecsapolt cefrét pihentetni szokták, csak másnap adják hozzá a musthoz, az erjedés elindulta után többször megkeverik, és az aktív erjedés bekövetkezte után fával fedik le a kvevriket. Az alkoholos erjedés befejeződése után régiónként változik az eljárási módszer. Nyugat-Grúziában például áttöltik a kvevriket és leveszik a seprőt. Kelet-Grúziában viszont 4-5 hónapig még seprőn tartják. Ha letisztult a bor, átpréselik a cefrén és utána palackozzák.
De van olyan eljárás is, amikor fajélesztős bort kevernek bele a tisztulás után és még hagyják pár hónapig tisztulni. A következő szüret előtt kisméretű kvevrikekbe teszik a bort és még jó pár évre lezárják.
Természetesen nem csak borostyán bort készítenek Grúziában kvevrikben, hanem vörösbort is. Az eljárás nagyon hasonló, de a vörösbor cefréjét kipréselik az erjesztés után.

Grúziában a kvevriket általában február-márciusban nyitják fel, ezért az újbor ünnepe májusban szokott lenni. A bor már a palackozás évében fogyasztható, de  4-5 éves korában lesz a legértékesebb állapotban.

Mivel a narancs bornak a fehér bortól teljesen eltérő aromavilága van,  ezért kitűnően párosítható diós, padlizsános, vagy bárányalapú ételekhez, de az indiai, marokkói fogásokhoz, és a koreai és japán konyhához is jól illik.

Forrás: https://bit.ly/2ASxkSN
Fotó: Daria Kholodilina

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük