Fumint és a buborékok

Magyarországon több évszázadra nyúlik vissza a pezsgőkészítés hagyománya. (Tudtátok, hogy a Törley Pezsgőpincészet 1882 óta van jelen Magyarországon, és kezdetben az Etyeki borvidék ültetvényeiről származó szőlő volt az alapja pezsgőinek? De ez már egy másik történet :))
A Furmint Tokajban és Somlón a legelterjedtebb, azonban ezeknek a borrégióknak az adottságai, klímája nem annyira kedveznek a pezsgőkészítéshez használt szőlő termesztésének. Ennek ellenére vállalkozó szellemű borászok mégis kísérletezni kezdtek vele, így kb. 2007-től megjelentek a piacon a furmintból készült pezsgők is.
Azt, hogy érdemes volt a furmintból készülő pezsgőkészítéssel foglalkozni mi sem bizonyítja jobban, hogy 2018-ban a somlói Kreinbacher Pincészet 100% Furmintból készült Prestige Brut Magnum 2013 pezsgője a Champagne és Pezsgő világbajnokságon a nem hagyományos szőlőfajtákból készült brut pezsgők világbajnoki címét nyerte el!

Tokajban a tarcali Királyudvar a bodrogkeresztúri Henye Borászat pezsgőit érdemes megkóstolni, illetve nem szabad elfeledkezni Demeter Zoltán furmint pezsgőiről sem.

A Furmint stílusai

A furmint szőlő számos tokaji borfajtának a meghatározó eleme, az alábbiakban megtaláljátok, hogy melyik bortípusra mi a leginkább jellemző.

Tokaji furmintból készülő bortípusok:

    • Alap száraz furmint: Ma Tokajban a birtokbor több dűlőből, de általában egy fajtából botritisz és töppedés nélkül készült alapbor, mely többnyire száraz. A borrégióban a legelterjedtebb birtokbor fumintból készül, ami mellé kerülhet illatosabb fajta is.
    • Dűlős száraz furmint: Tokajban a 2000-es évek elejétől lett nagyon népszerű a dűlőszelektált termőhelyi bor, ami jellemzően furmintból készül a vulkáni talajon erőteljes terroire jegyeket mutat és majdnem mindig fajtabor.
      Jellemző aromajegyei: citrusok, körte, birs, kenyér, petrol, és barack
    • Szamorodni jellegű, késői szüretelésű édes borok: A szamorodni természetes édes bor, amely részben aszúsodott fürtökből készül, általában fahordós érleléssel készül, 12%-nál magasabb alkohollal. Általában több fajtából készül, de a furmint képezi a gerincét, kihasználva a fajta jó savait és aszúsodásra hajlamos tulajdonságát, amit a hárslevelű és a muskotály tesz a fogyasztók számára szerethetőbbé. Ezeknél a boroknál pincénként változik a botritisz aránya: van ahol az aszúmentes években készítik el a töppedt szőlős édes borokat, de van, ahol válogatott aszúszemekkel emelik a bor koncentrációját.
      Jellemző aromajegyei: körte, kajszi, teafű, nektár és méz
    • Aszúborok: Tokaj mikroklímája, a hűvös őszi reggeleken a környékbeli vizekről származó, szőlőt beterítő köd elengedhetetlen feltétele az aszúsodásnak. Az érett, töppedt bogyókban a nedvességtől kialakul a nemes rothadás (botritisz), ami az aszú borok egyediségét adja. Aszúsodásra csak bizonyos fajták, pl. a fumint képesek. A botritiszes szemeket Tokajban a világon egyedülálló módon még a szőlőben kiszelektálják, és külön feldolgozzák, ezért is olyan drágák az aszúborok. Manapság az aszúszemeket erjedő mustban (murciban) áztatják, így jellemzően az alapbor/must és az aszúszem nem ugyanabból a dúlőből származik, de mindig egy évjáratból kell lennie. Néhány borász borban, de jó páran a legtöményebb cukoroldatban (mustban) áztatnak. Évtizedekig az aszúk besorolása puttonyszámok szerint, maradékcukor alapján történt (egy gönci hordó 136-140 literéhez hozzáadott 28-30 literes puttonnyi aszúszem szorzóját jelentette). 2014-től azonban a 3 és 4 puttonyos megjelölés megszűnt, már csak 120 g/l feletti cukortartalom felett lehet az aszú elnevezést használni, és az 5 illetve 6 puttonyos megjelölés sem kötelező már.
      A mai Tokaji Aszú borokra az alacsony alkohol, magasabb cukor és sav jellemző, aromajegyekben pedig a kajszi, teafű, nektár, méz és karamell fedezhető fel.
      Esszencia: évszázadokkal ezelőtt alakult ki ennek a borkülönlegesség elkészítésének a hagyománya, ami nem más, mint a szüret során leválogatott aszúszemek saját súlya alatt kipréselődött színlé. Általában üvegballonban érlelik, és csak különleges aszús években készül. Korábban orvosságként került forgalomba, vagy a gyengébb évjáratok javítására szolgált.
      Az Esszenciáknak általában alacsony az alkohol tartalma, nagyon magas a természetes maradékcukor tartalma, amihez igen magas savtartalom párosul. Jellemző aromajegyei: csipkelekvár, kajszi, méz, gomba, karamell.
  • Ritkább bortípusok:
    • Száraz szamorodni: Ezeknél a boroknál sem meghatározó a fajta. Részben aszúsodott szemekből, csak rendkívüli évjáratoknál készítik el. Hosszú erjedési és érlelési ideje miatt, valamint a botritiszmentes száraz borok elterjedése miatt napjainkban már csak igen ritkán kapható..
    • Máslás: Az első feljegyzés erről a bortípusról 1759 óta ismert: az aszú vagy szamorodni seprőjét újra felöntötték borral, így gyakorlatilag „lemásolták” a korábban már elkészített bort. A 2013-ban elfogadott új rendtartás alapján ez a kategória már megszűnt.
    • Fordítás: 1826 óta ismert bortípus, melyet hasonló célból alkalmaznak, mint a máslást, de ebben az esetben, a kifordított aszúszemek mustba/borba való újbóli áztatásáról van szó, azaz másodaszúról, amely még sok íz- és aromaanyagot.

Gasztrotippek

  • Az alapfurmint tökéletes aperitifnek. Ha könnyű a furmint, halak, tengeri ételek, szárnyasok mellé, vagy kecskesajthoz, félkemény tehénsajthoz ajánlott. Közepes testű furminthoz az ementáli, vagy érlelt tehénsajt illik, a hordósabb furmintokat pedig fűszeres húsételekhez adhatjuk.
  • Szamorodni jellegű, késői szüretelésű borok: a félédes borok thai ételekhez is illenek, az édes borok pedg a fehér és sárga gyümölcsös frissebb desszertekhez, gyümölcssalátához, gyümölcsös fagylaltokhoz passzolnak (de a desszert soha ne legyen édesebb a bornál). A kék sajtok pedig a legédesebb, botritiszes, koncentrált főborokhoz/szamorodnikhoz felejthetetlen élményt nyújtanak.
  • Aszúborok: remek párosítást nyújtanak libamáj előétellel, de ha inkább a klasszikus ételpárokat szeretnénk előnyben létesíteni, akkor a fehér és sárga gyümölcsös desszertekhez érdemes felszolgálni. A kék sajtok pedig a legédesebb, botritiszes, koncentrált, melegebb évek (2000/2003/2007) érettebb aszúival nyújtanak páratlan élményt, melyekhez a fahéjas, diós, mogyorós, szegfűszeges vagy épp karamellizált ízek is szépen működnek .
  • Esszencia: mindenképp az étkezés végére kívánkozik, akár desszert helyett is adható. De az aszúnál elmondott ételpárok is jól működnek.

És még mindig lesz folytatás! 🙂

Forrás: http://www.furmint.hu

Kép: A furmint aszúsodásának folyamata a bogyón http://www.furmint.hu

Ha Furmint, akkor Február!

Hagyományosan február hónap a Furmint szőlőfajtáról szól Magyarországon. A Februári Furmint nagykóstolót először 2010-ben rendezte meg a vinoport.hu online magazin azzal a céllal, hogy népszerűsítse ezt a szőlőfajtát a borászatok, éttermek és borkereskedők együttműködésével.
Azóta évről-évre megrendezésre került az esemény, egyre több borász, és egyre több látogató vesz részt a rendezvényen.

Legendák a furmint eredetéről

A furmint hazánk egyik legfontosabb fehérszőlő fajtája és adottságait tekintve a legjobbak között van világviszonylatban is. Eredetéről több legenda is kering: az egyik szerint a fajta a XII. században II. István király által behozott olasz telepeseknek köszönhetően jelent meg Tokajban. Ez az elmélet azért sántít, mert a Furmintot sosem jegyezték Itáliában, és genetikai kapcsolatot sem bizonyítottak egyetlen olasz fajtával sem.

A másik legenda Collio in Friuli nevéhez fűződik, aki a hétéves háborúban (1756-63) grófi címet kapott Mária Teréziától, és tokaji letelepedése után honosította meg a furmint fajtát Magyarországon. Sajnos úgy tűnik, ez a történet sem igaz, mivel már sokkal korábbról vannak írásos emlékek a Furmintról, legelső említése 1611-ből egy református iratból származik: „A Predikátorsághoz vagyon három szőlő. Egyik Bakfű szőlő, másik Furmint szőlő a Giopu völgyön, harmadik Hosszú szőlő.”

És hogy mi az igazság? Azt a mai napig nem lehet tudni. Ami biztos, hogy Tokaj-Hegyalján négy, ma már nem termesztett típusa van, melyeknél a DNS-ek egyeznek: Fehér, Lazafürtű, Piros és Változó, ez pedig arra utal, hogy a Furmint a Tokaji Borvidékről ered.

A kutatások azt is bebizonyították, hogy a Furmint egyenes ági leszármazottja a Gouis Blanc fajtának, ami egyébként rokoni kapcsolatban áll a Chardonnay-vel, Riesling-el, Gamay-val és a Kékfrankossal, így ezek mind a Furmint féltestvérei.

A szőlő

A furmint nem tartozik a könnyen termeszthető fajták közé, ásványi anyagokban gazdag talajon érik a legszebben, de vulkáni, illetve löszös talajon is szép termést hoz. Magyarországon leginkább Tokaj-Hegyalján, illetve Somlón elterjedt.

Fürtje laza és közepesen nagy, bogyói is közepesek, sárgászöld színűek, kissé vastag héjúak, ropogósak, és lédúsak. Fagyra érzékeny fajta, hajlamos a rothadásra, de megfelelő évjáratokban fogékony a botritiszesedésre is, ezért tud készülni belőle jó minőségű aszúbor és szamorodni. Jellemzően késői érésű fajta, Tokajban hagyományosan október 28-án, Simon és Júda napján kezdik el a szüretelését.

A bor

Általában magas savtartalmú, jó cukorgyűjtő képessége miatt a száraz furmint is magasabb alkoholtartalmú. Az éretten szüretelt furmintból száraz és édes bor, illetve pezsgő is készíthető. Magyarországon a Tokaji és a Somlói borvidékről származik a legtöbb furmintból készült bor.

A tokaji furmint gyakran körte, birs és szegfűszeg illatú, idősebb borok esetében pedig előjönnek a petrolos, barackos aromák is. A Somlói furmint illat- és ízvilága már visszafogottabb, csúcsát általában 3-4 éves korában éri el, és nem ritkán további 10-15 évig is élvezhető még.

Folyt. köv. 🙂

Forrás: http://furmint.hu