Borajánlás, Borkóstoló

Badacsony New Yorkban

Március közepén került megrendezésre a Bacsacsony New Yorkban borkóstoló.
A félreértések elkerülése végett nem költöztette senki a Badacsonyi-hegyet Amerikába, hanem a badacsonyi borászok költöztek be egy estére a budapesti New York Palotába! És a helyszín gyönyörű környezetet biztosított a remek badacsonyi borokhoz! 🙂

A kóstolón több, mint 37 borászat és 13 egyéb turisztikai szolgáltató mutatkozott be. Természetesen nem kóstoltam végig minden borászat borát, de a számomra legemlékezetesebb borokat szeretném nektek bemutatni.

Elsőként a Villa Tolnay borait kóstoltam. A pincészet pár héttel ezelőtt mutatta be új arculatát és koncepcióját. Az új design és logó letisztultabb, a címkéken a Csobáncz felirat jelenik meg régies írásmóddal, és ez a letisztultság a házasításokon is megjelenik. A palackokat DIAM dugókkal zárják, és utána fajtától függően természetes anyagot használva fehér, vagy vörös viasszal vonják be. A borok kategorizálásán is változtattak: az egy csillagos borok a korábbi nagy sikerű „Tavasz”-szériát váltották fel, a két csillag általában a kedvenc fajtaborokra vagy házasításokra kerül, a három csillagos borok a legmagasabb minőséget képviselik a legjobb dűlőkből.

A kóstolón bemutatott borok közül nekem a kedvencem a 2017-es TENGER fehér cuvée volt, amely 50%-ban chardonnay, a többi olaszrizling, rajnai rizling és zöldveltelini nagyjából egyenlő arányban. A bor illatában és ízében leginkább a fehér húsú gyümölcsökre emlékeztetett, kis fűszerességgel, édes citrusos aromákkal.

Az este második kedvence egy új pincészet, az Éliás Birtok 2017-es Olaszrizlingje volt. A borászat tulajdonosa Éliás Csaba pár évvel ezelőtt szeretett bele a badacsonyi dűlők lankáiba és Sipos Zsolt borásszal együtt igyekszik megvalósítani álmait. A kóstolón bemutatott Olaszrizlingben érezhető a gyümölcsös fajtajelleg, könnyű, nyári estékhez kiváló borról van szó.

És számomra az est legkedvesebb bora Nyári Ödön 2016-os Szentgyörgyhegyi Kéknyelű bora volt. Volt szerencsém korábban a 2013-as tételt is kóstolni, ami nálam örök kedvenc, de jó szívvel ajánlom a 2016-os tételt is. A magas savtartalom és maradék cukornak köszenhetően igazán harmonikus borról beszélhetünk. A hordós érlelés, a finom vanília, az érett nektarin aromák, és a kis ásványos, sós elegancia a meleg nyári esték hangulatát hozta el nekem.

Szőlőfajta

Fumint és a buborékok

Magyarországon több évszázadra nyúlik vissza a pezsgőkészítés hagyománya. (Tudtátok, hogy a Törley Pezsgőpincészet 1882 óta van jelen Magyarországon, és kezdetben az Etyeki borvidék ültetvényeiről származó szőlő volt az alapja pezsgőinek? De ez már egy másik történet :))
A Furmint Tokajban és Somlón a legelterjedtebb, azonban ezeknek a borrégióknak az adottságai, klímája nem annyira kedveznek a pezsgőkészítéshez használt szőlő termesztésének. Ennek ellenére vállalkozó szellemű borászok mégis kísérletezni kezdtek vele, így kb. 2007-től megjelentek a piacon a furmintból készült pezsgők is.
Azt, hogy érdemes volt a furmintból készülő pezsgőkészítéssel foglalkozni mi sem bizonyítja jobban, hogy 2018-ban a somlói Kreinbacher Pincészet 100% Furmintból készült Prestige Brut Magnum 2013 pezsgője a Champagne és Pezsgő világbajnokságon a nem hagyományos szőlőfajtákból készült brut pezsgők világbajnoki címét nyerte el!

Tokajban a tarcali Királyudvar a bodrogkeresztúri Henye Borászat pezsgőit érdemes megkóstolni, illetve nem szabad elfeledkezni Demeter Zoltán furmint pezsgőiről sem.

Szőlőfajta

A Furmint stílusai

A furmint szőlő számos tokaji borfajtának a meghatározó eleme, az alábbiakban megtaláljátok, hogy melyik bortípusra mi a leginkább jellemző.

Tokaji furmintból készülő bortípusok:

    • Alap száraz furmint: Ma Tokajban a birtokbor több dűlőből, de általában egy fajtából botritisz és töppedés nélkül készült alapbor, mely többnyire száraz. A borrégióban a legelterjedtebb birtokbor fumintból készül, ami mellé kerülhet illatosabb fajta is.
    • Dűlős száraz furmint: Tokajban a 2000-es évek elejétől lett nagyon népszerű a dűlőszelektált termőhelyi bor, ami jellemzően furmintból készül a vulkáni talajon erőteljes terroire jegyeket mutat és majdnem mindig fajtabor.
      Jellemző aromajegyei: citrusok, körte, birs, kenyér, petrol, és barack
    • Szamorodni jellegű, késői szüretelésű édes borok: A szamorodni természetes édes bor, amely részben aszúsodott fürtökből készül, általában fahordós érleléssel készül, 12%-nál magasabb alkohollal. Általában több fajtából készül, de a furmint képezi a gerincét, kihasználva a fajta jó savait és aszúsodásra hajlamos tulajdonságát, amit a hárslevelű és a muskotály tesz a fogyasztók számára szerethetőbbé. Ezeknél a boroknál pincénként változik a botritisz aránya: van ahol az aszúmentes években készítik el a töppedt szőlős édes borokat, de van, ahol válogatott aszúszemekkel emelik a bor koncentrációját.
      Jellemző aromajegyei: körte, kajszi, teafű, nektár és méz
    • Aszúborok: Tokaj mikroklímája, a hűvös őszi reggeleken a környékbeli vizekről származó, szőlőt beterítő köd elengedhetetlen feltétele az aszúsodásnak. Az érett, töppedt bogyókban a nedvességtől kialakul a nemes rothadás (botritisz), ami az aszú borok egyediségét adja. Aszúsodásra csak bizonyos fajták, pl. a fumint képesek. A botritiszes szemeket Tokajban a világon egyedülálló módon még a szőlőben kiszelektálják, és külön feldolgozzák, ezért is olyan drágák az aszúborok. Manapság az aszúszemeket erjedő mustban (murciban) áztatják, így jellemzően az alapbor/must és az aszúszem nem ugyanabból a dúlőből származik, de mindig egy évjáratból kell lennie. Néhány borász borban, de jó páran a legtöményebb cukoroldatban (mustban) áztatnak. Évtizedekig az aszúk besorolása puttonyszámok szerint, maradékcukor alapján történt (egy gönci hordó 136-140 literéhez hozzáadott 28-30 literes puttonnyi aszúszem szorzóját jelentette). 2014-től azonban a 3 és 4 puttonyos megjelölés megszűnt, már csak 120 g/l feletti cukortartalom felett lehet az aszú elnevezést használni, és az 5 illetve 6 puttonyos megjelölés sem kötelező már.
      A mai Tokaji Aszú borokra az alacsony alkohol, magasabb cukor és sav jellemző, aromajegyekben pedig a kajszi, teafű, nektár, méz és karamell fedezhető fel.
      Esszencia: évszázadokkal ezelőtt alakult ki ennek a borkülönlegesség elkészítésének a hagyománya, ami nem más, mint a szüret során leválogatott aszúszemek saját súlya alatt kipréselődött színlé. Általában üvegballonban érlelik, és csak különleges aszús években készül. Korábban orvosságként került forgalomba, vagy a gyengébb évjáratok javítására szolgált.
      Az Esszenciáknak általában alacsony az alkohol tartalma, nagyon magas a természetes maradékcukor tartalma, amihez igen magas savtartalom párosul. Jellemző aromajegyei: csipkelekvár, kajszi, méz, gomba, karamell.
  • Ritkább bortípusok:
    • Száraz szamorodni: Ezeknél a boroknál sem meghatározó a fajta. Részben aszúsodott szemekből, csak rendkívüli évjáratoknál készítik el. Hosszú erjedési és érlelési ideje miatt, valamint a botritiszmentes száraz borok elterjedése miatt napjainkban már csak igen ritkán kapható..
    • Máslás: Az első feljegyzés erről a bortípusról 1759 óta ismert: az aszú vagy szamorodni seprőjét újra felöntötték borral, így gyakorlatilag „lemásolták” a korábban már elkészített bort. A 2013-ban elfogadott új rendtartás alapján ez a kategória már megszűnt.
    • Fordítás: 1826 óta ismert bortípus, melyet hasonló célból alkalmaznak, mint a máslást, de ebben az esetben, a kifordított aszúszemek mustba/borba való újbóli áztatásáról van szó, azaz másodaszúról, amely még sok íz- és aromaanyagot.

Gasztrotippek

  • Az alapfurmint tökéletes aperitifnek. Ha könnyű a furmint, halak, tengeri ételek, szárnyasok mellé, vagy kecskesajthoz, félkemény tehénsajthoz ajánlott. Közepes testű furminthoz az ementáli, vagy érlelt tehénsajt illik, a hordósabb furmintokat pedig fűszeres húsételekhez adhatjuk.
  • Szamorodni jellegű, késői szüretelésű borok: a félédes borok thai ételekhez is illenek, az édes borok pedg a fehér és sárga gyümölcsös frissebb desszertekhez, gyümölcssalátához, gyümölcsös fagylaltokhoz passzolnak (de a desszert soha ne legyen édesebb a bornál). A kék sajtok pedig a legédesebb, botritiszes, koncentrált főborokhoz/szamorodnikhoz felejthetetlen élményt nyújtanak.
  • Aszúborok: remek párosítást nyújtanak libamáj előétellel, de ha inkább a klasszikus ételpárokat szeretnénk előnyben létesíteni, akkor a fehér és sárga gyümölcsös desszertekhez érdemes felszolgálni. A kék sajtok pedig a legédesebb, botritiszes, koncentrált, melegebb évek (2000/2003/2007) érettebb aszúival nyújtanak páratlan élményt, melyekhez a fahéjas, diós, mogyorós, szegfűszeges vagy épp karamellizált ízek is szépen működnek .
  • Esszencia: mindenképp az étkezés végére kívánkozik, akár desszert helyett is adható. De az aszúnál elmondott ételpárok is jól működnek.

És még mindig lesz folytatás! 🙂

Forrás: http://www.furmint.hu

Kép: A furmint aszúsodásának folyamata a bogyón http://www.furmint.hu

Szőlőfajta

Ha Furmint, akkor Február!

Hagyományosan február hónap a Furmint szőlőfajtáról szól Magyarországon. A Februári Furmint nagykóstolót először 2010-ben rendezte meg a vinoport.hu online magazin azzal a céllal, hogy népszerűsítse ezt a szőlőfajtát a borászatok, éttermek és borkereskedők együttműködésével.
Azóta évről-évre megrendezésre került az esemény, egyre több borász, és egyre több látogató vesz részt a rendezvényen.

Legendák a furmint eredetéről

A furmint hazánk egyik legfontosabb fehérszőlő fajtája és adottságait tekintve a legjobbak között van világviszonylatban is. Eredetéről több legenda is kering: az egyik szerint a fajta a XII. században II. István király által behozott olasz telepeseknek köszönhetően jelent meg Tokajban. Ez az elmélet azért sántít, mert a Furmintot sosem jegyezték Itáliában, és genetikai kapcsolatot sem bizonyítottak egyetlen olasz fajtával sem.

A másik legenda Collio in Friuli nevéhez fűződik, aki a hétéves háborúban (1756-63) grófi címet kapott Mária Teréziától, és tokaji letelepedése után honosította meg a furmint fajtát Magyarországon. Sajnos úgy tűnik, ez a történet sem igaz, mivel már sokkal korábbról vannak írásos emlékek a Furmintról, legelső említése 1611-ből egy református iratból származik: „A Predikátorsághoz vagyon három szőlő. Egyik Bakfű szőlő, másik Furmint szőlő a Giopu völgyön, harmadik Hosszú szőlő.”

És hogy mi az igazság? Azt a mai napig nem lehet tudni. Ami biztos, hogy Tokaj-Hegyalján négy, ma már nem termesztett típusa van, melyeknél a DNS-ek egyeznek: Fehér, Lazafürtű, Piros és Változó, ez pedig arra utal, hogy a Furmint a Tokaji Borvidékről ered.

A kutatások azt is bebizonyították, hogy a Furmint egyenes ági leszármazottja a Gouis Blanc fajtának, ami egyébként rokoni kapcsolatban áll a Chardonnay-vel, Riesling-el, Gamay-val és a Kékfrankossal, így ezek mind a Furmint féltestvérei.

A szőlő

A furmint nem tartozik a könnyen termeszthető fajták közé, ásványi anyagokban gazdag talajon érik a legszebben, de vulkáni, illetve löszös talajon is szép termést hoz. Magyarországon leginkább Tokaj-Hegyalján, illetve Somlón elterjedt.

Fürtje laza és közepesen nagy, bogyói is közepesek, sárgászöld színűek, kissé vastag héjúak, ropogósak, és lédúsak. Fagyra érzékeny fajta, hajlamos a rothadásra, de megfelelő évjáratokban fogékony a botritiszesedésre is, ezért tud készülni belőle jó minőségű aszúbor és szamorodni. Jellemzően késői érésű fajta, Tokajban hagyományosan október 28-án, Simon és Júda napján kezdik el a szüretelését.

A bor

Általában magas savtartalmú, jó cukorgyűjtő képessége miatt a száraz furmint is magasabb alkoholtartalmú. Az éretten szüretelt furmintból száraz és édes bor, illetve pezsgő is készíthető. Magyarországon a Tokaji és a Somlói borvidékről származik a legtöbb furmintból készült bor.

A tokaji furmint gyakran körte, birs és szegfűszeg illatú, idősebb borok esetében pedig előjönnek a petrolos, barackos aromák is. A Somlói furmint illat- és ízvilága már visszafogottabb, csúcsát általában 3-4 éves korában éri el, és nem ritkán további 10-15 évig is élvezhető még.

Folyt. köv. 🙂

Forrás: http://furmint.hu

Georgian wine

Grúzia és a narancsbor

Grúzia nem csak a bortermelés őshazája, hanem a manapság egyre divatosabbá váló narancsbor készítésének hagyománya is innen származik.
A félreértések elkerülése végett, a narancsbor a nevét nem onnan kapta, hogy narancsból készül. 🙂 Ezt a borfajtát is szőlőből készítik, méghozzá fehérszőlőből. A narancsborhoz a fehérszőlőt a vörösborhoz hasonlóan hosszú ideig (több hétig, esetenként akár hónapokig) héjon áztatják, és így lesz a bornak sötétebb, narancsos színe. Ízvilága is eltér a fehérborok megszokott aromáitól, inkább aszalt, illetve trópusi gyümölcsökre, barackra, birsre, mazsolára, szárított narancshéjra és fűszerekre emlékeztet.
A több hétig, hónapig tartó héjon áztatás következtében ezeknek a boroknak nő az eltarthatósági ideje, illetve kevesebb kén szükséges a bor stabilizálásához, de készülnek kén hozzáadása nélkül is narancsborok.

Grúziában a narancsbort “amber wine”-nak, azaz borostyán bornak hívják, agyagedényekben, amforákban, ún. kvevrikben készítik.
A szőlőt általában későn szüretelik, mikor már a kocsány beszáradt és a szüretet követően – főleg Kelet-Grúziában – a szőlőt két-három napig fonnyasztják mielőtt kipréselik. A préselés általában hársfából faragott fa kádakban történik, és egy lyukon keresztül távozik a must a kvevribe. A lecsapolt cefrét pihentetni szokták, csak másnap adják hozzá a musthoz, az erjedés elindulta után többször megkeverik, és az aktív erjedés bekövetkezte után fával fedik le a kvevriket. Az alkoholos erjedés befejeződése után régiónként változik az eljárási módszer. Nyugat-Grúziában például áttöltik a kvevriket és leveszik a seprőt. Kelet-Grúziában viszont 4-5 hónapig még seprőn tartják. Ha letisztult a bor, átpréselik a cefrén és utána palackozzák.
De van olyan eljárás is, amikor fajélesztős bort kevernek bele a tisztulás után és még hagyják pár hónapig tisztulni. A következő szüret előtt kisméretű kvevrikekbe teszik a bort és még jó pár évre lezárják.
Természetesen nem csak borostyán bort készítenek Grúziában kvevrikben, hanem vörösbort is. Az eljárás nagyon hasonló, de a vörösbor cefréjét kipréselik az erjesztés után.

Grúziában a kvevriket általában február-márciusban nyitják fel, ezért az újbor ünnepe májusban szokott lenni. A bor már a palackozás évében fogyasztható, de  4-5 éves korában lesz a legértékesebb állapotban.

Mivel a narancs bornak a fehér bortól teljesen eltérő aromavilága van,  ezért kitűnően párosítható diós, padlizsános, vagy bárányalapú ételekhez, de az indiai, marokkói fogásokhoz, és a koreai és japán konyhához is jól illik.

Forrás: https://bit.ly/2ASxkSN
Fotó: Daria Kholodilina

Georgian wine

Grúzia – a bortermesztés őshazája

A tudomány mai állása szerint a jelenlegi Grúzia területe a világ bortermelésének bölcsője. Ezt az is alátámasztja, hogy a kutatások szerint a szőlő volt az első gyümölcs amit itt termesztettek, illetve a nyelvészeti kutatások szerint a bor sok nyelvben használt neve (wine, Wein, vino, stb.) is a grúz „ghvino” szóból származik.

Az ősi borkészítési eljárást néhány grúz borász még ma is használja: a préselt szőlőlevet egy méhviasszal lezárt agyagedényben, úgynevezett kvevrikben a földbe ásták, ahol az állandó, alacsony hőmérsékleten végbement az erjedés.

A 20. század elejéig csak kvervriket használtak borkészítési eljárásra, és csak ezután terjedt el a fahordós érlelés, és a mai napig fontos szerepe van ennek az ősi borkészítési eljárásnak Grúziában. Talán ez annak is köszönhető, hogy  a grúz kvevri-technológia az UNESCO által immateriális kulturális hagyományok között nyilvántartott eljárás.

Kvevri

A kvevri egy speciális anyagból készült agyagedényt, aminek súlya 1-4 tonna és térfogata 1000-4000 liter is lehet. Az edényt kiégetés után zsírral, illetve víztaszító méhviasszal kenik ki belül. A kvevri fala átereszti a levegőt és a vizet, viszont kívülről nem tud a nedvesség beszivárogni, azonban a kis pórusokon keresztül a levegő bejut, így a bor tud lélegezni. A kvevri minőségét jelentősen befolyásolja a készítésénél használt agyag és víz aránya, valamint a kiégetés folyamata, ezek természetesen a bor minőségére is kihatással vannak.

De a bor minőségét nem csak az befolyásolja, hogy milyen minőségű a kvevri, hanem az is, hogy hogy hol, milyen éghajlaton ássák a földbe. Nyugat-Grúziában, ahol nedves, termékeny talajon termesztik a szőlőt a  kvevriket száraz homokba teszik a pincékbe (maraniba) és fával, gallyakkal fedik le. Kelet-Grúziában azonban sokkal magasabb a hőmérséklet, ezért a kvevriket mélyen a földbe ássák és homokkal fedik le.

Borajánlás

A 2018-as év bortermelője

A Magyar Borakadémia a 2018-as Év Bortermelőjének a Balla Géza Pincészetet választotta!

A Pincészet a történelmi Arad-Hegyalja, ismertebb nevén a Ménes-i borvidéken található, és  1999-es megalapítása óta elsősorban a hagyományos Kárpát-medencei szőlőfajtákat helyezik előtérbe. Fehérborok közül a legismertebb a Királyleányka,  a Ménesi borvidéken őshonos Mustos Fehér, és a Furmint. Vörösborok közül a Kadarka, Kékfrankos és az én egyik kedvenc vörös fajtám a Fekete leányka a legismertebb és legnépszerűbb boruk. Valamint jó évjáratokban vörös aszús borokat is készítenek Kadarkából, melyet Kadarisszima néven lehet megtalálni a borboltok polcain.

Természetesen nemzetközi fajtákból is készülnek itt borok: Rajnai Rizling, Sauvignon Blanc, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot, melyekből elsősorban remek házasítások születnek.

Így ma estére mi mást ajánlhatnék nektek, mint egy finom Balla Géza Fekete leánykát!
A fekete leányka belső erdélyi őshonos kékszőlő fajta, a legenda szerint Mátyás Király kedvenc erdélyi bora volt. És mitől különleges? Mert egyszerre gyümölcsös, fűszeres, testes, elegáns és kifinomult! Próbáljátok ki, igazán megéri! 🙂 Kíváncsian várom a véleményeteket!

 

Borajánlás

Nemzetközi Cabernet Franc Nap

Minden év december 4-én tartják a nemzetközi Cabernet Franc napot. Én ma este a Tűzkő Pincészet 2015-ös Cabernet Franc-jával ünnepeltem, próbáljátok ki Ti is ezt a testes, gyümölcsös bort!

Az eredetileg Bordeaux-ból származó szőlő fajta sok helyen megtalálható, de leginkább Villányban terjedt el Magyarországon. A Cabernet Franc-t általában házasításokhoz használják, ritkán jelenik meg önálló borként, azonban köszönhetően a különleges termőhelynek és klímának, a Villányi borvidéken remek minőségű 100% Cabernet Franc-ból készült borok születnek. Villány neve olyannyira egybeforrt a Cabernet Franc-al, hogy 2014-ben a borvidék új borvidéki márkát alkotott és létrehozta a Villány Franc márkanevet, melyet a premium és superpremium kategóriába sorolt 100% Cab Franc-ok viselhetnek. Tehát ha ezzel az elnevezéssel találkoztok egy címkén, akkor biztosak lehettek benne, hogy remek minőségű, elegáns, szép egyensúlyú bor van a palackban.

Tehát ha Villány, akkor Cabernet Franc, ha Cabernet Franc akkor Villány!

Ha van kedvenc Villányi Franc-otok, írjátok meg kommentben! 🙂

Borajánlás

Bozsolé nap

Az utóbbi időben november táján egyre gyakrabban hallhatjátok a „Bozsolé” kifejezést. De mit is jelent ez? Franciaország Burgundy borvidékén található egy Beaujolais (Bozsolé) nevű borvidék. Ezen a területen az ún. gamay szőlőfajtából, az adott évben szüretelt szőlőből készítik a Beaujolais Nouveau nevű újbort. Az eljárás során a szőlőfürtöket egészben,  préselés nélkül öntik acél tartályokba, az erjedés a bogyókon belül indul meg. Ezek a borok könnyű, friss, gyümölcsös aromájúak, és sajnos igen rövid élettartalmúak, a hagyomány szerint legkésőbb következő év Húsvétig el kell fogyasztani. (Ami őszintén szólva nem nagy feladat, nagyon könnyen itatja magát a bor 🙂 ) A bort hagyományosan minden év novemberének harmadik csütörtökén hozzák forgalomba, idén november 15-én. Ezen a napon a franciák tűzijátékkal, zenével, fesztiválokkal ünnepelik az újbor megszületését.

De nem csak Franciaországban készül Bozsolé, hanem Magyarországon is. A Villány-i Vylyan Pincészet már 14. éve készít hasonló eljárással újbort, aminek nagyon találóan Bogyólé a neve (utalva a borkészítési eljárásra, illetve az eredeti francia névre). A bor címkéjének tervezésére minden évben művészeti pályázatot írnak ki, így évről évre más-más címkében gyönyörködhetünk.

Próbáljátok ki ezt a zamatos, gyümölcsös bort és írjátok meg, hogy ízlett!